2021. január 1-től jelentős átalakuláson ment keresztül a Kata adózási forma, mely alapvető és jelentős szigorításokat tartalmazott annak gyakorlati alkalmazását illetően. Bár ezen adózási formát a betéti és közkereseti társaságok esetén is lehet választani, azonban a legnagyobb jelentősége az egyéni vállalkozók körében van. Ennek okán a Kata rendszerének változásai köréből kiemeltük az egyik leglényegesebb kört – a kapcsolat felek közötti ügyletek körét –, és ezt vontuk mélyebb vizsgálat alá. Jelen cikk célja nem a hivatkozott szigorítások teljes körű ismertetése, ettől most a terjedelmi korlátok okán eltekintünk. Idei év január 1-től a tételes adókötelezettség mellett a bevételt egy új, 40%-os adó is terheli, ha a kisadózó vállalkozás részére kifizetőnek minősülő olyan vállalkozás juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll. Ez esetben a kifizetőnek már az első juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 %-os adót kell fizetnie. Amennyiben a kapcsolt vállalkozás külföldi illetőségű jogi személy vagy egyéb szervezet, akkor a bevétel 71,42 %-a után a 40 %-os mértékű adófizetési kötelezettség (azaz 28,568 %-os adóterhelés) a katás vállalkozást terheli. A leírtakból látható, hogy kiemelt jelentősége van a kapcsolt viszonynak az egyéni vállalkozók által teljesített és számlázott gazdasági események kapcsán. A kapcsolt vállalkozás jelentését a Kata adózás rendszerében a Tao. tv szerinti tartalommal kell vizsgálni, mely szabályozás utal a Ptk. fogalmi elemeire. A leglényegesebb jogszabályhelyek az alábbiak szerint emelhetőek ki. A Tao. tv. 4. § 23. pontja szerint a kapcsolt vállalkozás: a) * az adózó és az a személy, amelyben az adózó – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) * az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni, d) * a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, e) * az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, f) * az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg, A Ptk. 8:2. § szakasza szerint a (1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek. (3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak. (4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni. (5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A bonyolult jogszabályi definíció kibontásától eltekintünk és a jellemzően előforduló eseteket nevesítjük, különös figyelemmel az egyéni vállalkozások témakörére. Az egyéni vállalkozás az alábbi jellemző esetekben kapcsolt vállalkozása egy másik vállalkozásnak: I. Ha az egyéni vállalkozó többségi tulajdonosa egy másik vállalkozásnak. II. Ha az egyéni vállalkozó közeli hozzátartozója többségi tulajdonosa egy másik vállalkozásnak III. Ha az egyéni vállalkozó és közeli hozzátartozója együttesen többségi tulajdonosa egy vállalkozásnak Megjegyzendő, hogy a többségi befolyásútján való kapcsolt viszony nem csupán a szavazatok 50%-ot meghaladó részesedés esetén értelmezhető, hanem meghatározó befolyással rendelkezése esetén is, mely körülmény részletes kifejtésétől jelen cikkeben eltekintünk. Alapvetés, hogy közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Ki kell emelni, hogy az egyéni vállalkozás és társas vállalkozás (pl: Kft., Bt.) közötti viszonyban az ügyvezetés azonossága, mint kapcsoltsági körülmény nem értelmezhető. Az alábbiakban példákon keresztül szeretnénk megvilágítani a kapcsolt viszony eseteit, körvonalazva azt, hogy mikor kell már az első juttatástól a kifizetőnek 40% adókötelezettséggel kalkulálni. Esetpélda: Mária katás egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújt egy Kft.-nek. A Kft. egyedüli tulajdonosa maga Mária. Ha 2021-ben Mária továbbra is szolgáltatást nyújt a Kft.-nek, akkor az első kifizetéstől 40%-os adó terheli az ügyletet, melyet Kft.-nek kell bevallani és megfizetni. Esetpélda: Mária katás egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújt egy Kft.-nek. A Kft. egyedüli tulajdonosa Mária férje. Ha 2021. januárjától Mária szolgáltatást nyújt továbbra is a Kft.-nek, akkor az első forinttól kezdve 40%-os adó terheli az ügyletet, melyet a Kft.-nek kell bevallani és megfizetni. Esetpélda: Mária egyéni vállalkozóként bevételt szerez egy olyan belföldi társas vállalkozástól (X Kft.), amelynek tulajdonosai: 50%-ban Mária és 50%-ban Mária férje. Ez esetben a bevételt 40%-os adó terheli, melyet X Kft.-nek kell bevallania és megfizetnie az adóhatóság felé. Esetpélda: Mária katás egyéni vállalkozóként üzleti kapcsolatban áll saját tulajdonú külföldi vállalkozásával. A külföldi vállalkozásnak ő a tulajdonosa, ezért a kapcsolt viszony fennáll. Ha Mária bevételt szerez a saját tulajdonú külföldi vállalkozástól, akkor a bevétel 71,42%-a után 40%-os adót kell fizetnie. Esetpélda: Mária egyéni vállalkozóként bevételt szerez egy olyan belföldi társas vállalkozástól (X Kft.), amelynek tulajdonosai: 50%-ban Mária férje,50 %-ban egy független fél és ezen társaság ügyvezetője maga Mária. Ez esetben – mivel egyéni vállalkozó és társas vállalkozás viszonyában nem értelmezhető az ügyvezetés azonossága, továbbá sem Máriának, sem közeli hozzátartozójának nincs 50%-ot meghaladó szavazati joga az X Kft.-ben – így nem kapcsoltak a felek és a bevételt csak a 3 millió Ft-ot meghaladó juttatás esetén terheli a 40%-os adó, melyet X Kft.-nek kell bevallania és megfizetnie az adóhatóság felé.